Adatok az Upponyi-szoros zuzmóflórájához

(2006)

¹MTA-EKF Bryológiai Kutatócsoport, Eszterházy Károly Főiskola Növénytani Tanszéke, 3301 Eger, Pf. 43

²Magyar Természettudományi Múzeum Növénytára, 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 40., e-mail: lokos@bot.nhmus.hu

Abstract

(Contributions to the lichen flora of the Upponyi-szoros.) The Upponyi-szoros is located in the Uppony Mts. (NE Hungary), in the Lázbérc Landscape Protection Area. This about 500 metres long canyon is surrounded by steep limestone cliffs with rocky grassland vegetation. 53 lichen species were collected from the investigated area. Gonohymenia nigritella (Lettau) Henssen is new for the lichen flora of Hungary.

Key words: Lázbérc Landscape Protection Area, lichens, Upponyi-szoros

Bevezetés

A Bükk északi oldalához szerkezetileg és növényföldrajzilag is szorosan kapcsolódó Upponyi-hegység geológiailag legértékesebb és tájképileg talán legszebb része az Upponyi-szoros (1-2. ábra). A hegységet (amit Upponyi-rögnek is neveznek, mivel a Bükk-vidék legidősebb tagja) paleozoós palák, mészkő, helyenként homok- és kavicskonglomerátum alkotja.

A kb. 500 m hosszú szurdokvölgy a Lázbérci Tájvédelmi Körzet része, fokozottan védett terület. Uppony és Dédestapolcsány községek (Borsod-Abaúj Zemplén megye) között fekszik, keresztülfolyik rajta a Lázbérci víztározót tápláló Csernely-patak. Meredek, kőfülkékkel tagolt sziklafalak határolják, környékén törmeléklejtők és jellegzetes „kőgombák” találhatók. Geomorfológiai felépítése folytán különböző kitettségű részekre tagolódik, melyek mikroklímája (Dulai et al. 1995), így növényzete is eltérő.

A sziklaszorosban korábban is folytak kutatások, melyek közül komplex jellege miatt kiemeljük az 1991–1995 közötti, „Refúgiumterületek géntartalékainak vizsgálata az Északi-középhegységben” című, 498. számú OTKA kutatási programot. Ennek keretében az Eszterházy Károly Főiskola Növénytani- és Állattani Tanszékének oktatói és a Mátra Múzeum kutatói komplex botanikai és zoológiai felméréseket végeztek a területen. Vizsgálták a szoros zengőlégy- (Tóth 1995), egyenesszárnyú- (Bartos et al. 1995), poloska- (Bartos et al. 1995, Földessy et al. 1995), tegzes- (Kiss et al. 1995a), lepke- (Kiss et al. 1995b), pók- (Dudás 1995), puhatestű- (Füköh 1995), hüllő- és kétéltű- (Solti és Varga 1995), valamint madárfaunáját (Solti 1995). Értékes adatokat szolgáltatott a mohapárnákban élő állatok (az ún. bryofauna) vizsgálata (Varga és Varga 1995). Vojtkó (1995) számba vette az előforduló növényfajokat és elkészítette a szoros vegetációtérképét (3. ábra). A szerző 14-féle vegetációtípust különít el a területen. Dulai et al. (1995) öt állomáson végeztek mikroklímaméréseket a lég- és talajhőmérsékletre, valamint a relatív páratartalomra koncentrálva. Andrikovics et al. (1995) a szoroson áthaladó Csernely-patak vízklímáját vizsgálták. Elsősorban az ökológiai szempontból legfontosabb, a vízi élőlényekre leginkább ható paramétereket mérték napszakosan: a vízhozamot, a vízhőmérsékletet és a fotoperiodicitást.

Az Upponyi-szoros geológiai, paleontológiai, zoológiai és a virágos növényekre kiterjedően botanikai szempontból is jól feltárt terület, azonban lichenológiai kutatások ez idáig kevésbé folytak a területen. Jelen munkánkkal ezt a hiányt kívánjuk enyhíteni.

A Magyar Természettudományi Múzeum Növénytárának herbáriumában (BP) található egy Solorina saccata (L.) Ach. példány Boros Ádám gyűjtéséből, Uppony területéről (gyűjtési adatai: 1934.07.07., in rupestribus calcareis fissuris ad Uppony, alt. ca. 250-400 m). Naplójában (Boros 1934) 2 fajt említ az Upponyi-szorosból: a már fent említett Solorina saccata-t és a Lecanora crassa-t (ma használatos neve: Squamarina cartilaginea). Fóriss Ferenc 1935-ben és 1942-ben végzett gyűjtést az Upponyi-hegységben. Útinaplójában (Fóriss 1935, 1942) összesen 69 példányt említ a területről. A szorosban 1935. július 8-án járt, innen 18 taxont azonosított (1. táblázat), minden példány 250 m tengerszint feletti magasságból, mészkőről származik.

1. táblázat. Fóriss Ferenc által az Upponyi-szorosban gyűjtött zuzmók listája

(Fóriss 1935).

Taxon neve	Gyűjtési száma
Aspicilia calcarea (L.) Sommerf. var. opegraphoides (DC.) Kickx	14618
Buellia epipolia (Ach.) Arn.	14617
Caloplaca flavovirescens (Wulf.) DTS.	14626
Caloplaca variabilis (Pers.) Müll. Arg. var. ochracea Müll. Arg.	14612
Lecanora crassa (Huds.) Ach.	14627
Lecanora crassa (Huds.) Ach. f. dealbata (Mass.) Mig.	14628
Lecanora crenulata (Dicks.) Hook. f. dispersa B. de Lesd.	14625
Lecanora dispersa (Pers.) Röhl.	14616
Lecanora radiosa (Hoffm.) Poetsch. var. myrrhina (Ach.) Gyel.	14613
Lecanora versicolor (Pers.) Oliv. f. subnivalis (Nyl.) Szat.	14620
Lecidea lurida (Dill.) Ach.	14623
Pachyospora caesioalba (Prev.) Choisy	14615
Pyrenodesmia chalybaea (Fr.) Mass.	14622
Rinodina bischoffii (Hepp) Mass. var. confragosa (Hepp) Müll. Arg.	14621
Rinodina budensis (Nyl.) A. Z.	14624
Rinodina crustulata (Mass.) Arn.	14624
Verrucaria controversa Mass.	14614
Verrucaria hochstetteri Fr. var. typica Z?	14619

Anyag és módszer

Munkánk során 8 lelőhelyről (2. táblázat, 2. ábra) összesen 131 zuzmópéldányt határoztunk meg. A terepi vizsgálatokat az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség engedélyezte (a kutatási engedély ügyiratszáma: 14716-2/2005.). A lelőhelyek helykoordinátáinak bemérését GARMIN eTrex Vista Europe GPS készülékkel végeztük. A példányok azonosításához a következő munkákat használtuk: Degelius 1954, Purvis et al. 1992, Verseghy 1994, Wirth 1995a, b. A fajneveknél Bielczyk et al. (2004) nómenklatúráját követtem. A példányokat az Eszterházy Károly Főiskola Növénytani Tanszékének herbáriumában (EGR) helyeztük el.

2. táblázat. A gyűjtőhelyek adatai.

Gyűjtőhely száma	Leírása
U0500	a Lázbérci-víztározó melletti erdőség (gyűjtési dátum: 2005. május 4.)
U0501	D–DNy-i kitettségű sziklafüves lejtő a Keresztes-kőn, 212 m t.sz.f.m., É.sz. 48˚12,828', K.h. 20˚26,700' (gyűjtési dátum: 2005. május 31.)
U0502	D-i kitettségű sziklafüves lejtő és deres csenkeszes gyep a Keresztes-kőn, 192–215 m t.sz.f.m., É.sz. 48˚12,844', K.h. 20˚26,678' (gyűjtési dátum: 2005. május 31.)
U0503	Ny-i kitettségű mészkősziklák a Keresztes-kőn, 221-233 m t.sz.f.m., É.sz. 48˚12,824', K.h. 20˚26,691' (gyűjtési dátumok: 2005. május 31., 2005. augusztus 3.)
U0504	törmeléklejtő a Keresztes-kő keleti oldalán, szélén melegkedvelő tölgyes, szálanként feketefenyővel és akáccal, 207–220 m t.sz.f.m., É.sz. 48˚12,877', K.h. 20˚26,941' (gyűjtési dátum: 2005. június 7.)
U0505	Sima-kő, északi kitettségű terület, 203 m t.sz.f.m., É.sz. 48˚12,870', K.h. 20˚26,856'
U0506	Csernely-patak ártere az Upponyi-szoros területén (gyűjtési dátum: 2005. május 4.)
U0507	Keresztes-kő középső része, déli kitettségű sziklás terület, 250 m t.sz.f.m., É.sz. 48˚12,898', K.h. 20˚26,954' (gyűjtési dátum: 2005. augusztus 3.)

Enumeráció

A fajnevek mögött a példányok gyűjtési számát és lelőhelyét tüntettük fel.

Amandinea punctata (Hoffm.) Coppins & Scheid. U0506/D: Csernely-patak ártere az Upponyi-szoros területén, Salix sp. kérgéről

Arthonia lapidicola (Taylor) Branth & Rostr. U0501/AX: D–DNy-i kitettségű sziklafüves lejtő a Keresztes-kőn, 212 m t.sz.f.m., É.sz. 48˚12,828', K.h. 20˚26,700', mészkőszikláról

Aspicilia calcarea (L.) Mudd U0501/AD: D–DNy-i kitettségű sziklafüves lejtő a Keresztes-kőn, 212 m t.sz.f.m., É.sz. 48˚12,828', K.h. 20˚26,700', mészkősziklán; U0502/U: D-i kitettségű sziklafüves lejtő és deres csenkeszes gyep a Keresztes-kőn, 192–215 m t.sz.f.m., É.sz. 48˚12,844', K.h. 20˚26,678', mészkősziklán; U0504/CF: törmeléklejtő a Keresztes-kő keleti oldalán, szélén melegkedvelő tölgyes, szálanként feketefenyővel és akáccal, 207–220 m t.sz.f.m., É.sz. 48˚12,877', K.h. 20˚26,941', mészkősziklán; U0507/U: Keresztes-kő középső része, déli kitettségű sziklás terület, 250 m t.sz.f.m., É.sz. 48˚12,898', K.h. 20˚26,954', mészkősziklán

Aspicilia contorta (Hoffm.) Kremp. U0504/BB: Törmeléklejtő a Keresztes-kő keleti oldalán, szélén melegkedvelő tölgyes, szálanként feketefenyővel és akáccal, 207–220 m t.sz.f.m., É.sz. 48˚12,877', K.h. 20˚26,941', mészkősziklán

Bagliettoa parmigera (J. Steiner) Vězda & Poelt U0505/U: Sima-kő, északi kitettségű terület, 203 m t.sz.f.m., É.sz. 48˚12,870', K.h. 20˚26,856', mészkősziklán

Caloplaca cirrochroa (Ach.) Th. Fr. U0504/AG: Törmeléklejtő a Keresztes-kő keleti oldalán, szélén melegkedvelő tölgyes, szálanként feketefenyővel és akáccal, 207–220 m t.sz.f.m., É.sz. 48˚12,877', K.h. 20˚26,941', mészkősziklán; U0507/AJ: Keresztes-kő középső része, déli kitettségű sziklás terület, 250 m t.sz.f.m., É.sz. 48˚12,898', K.h. 20˚26,954', mészkősziklán

Caloplaca citrina (Hoffm.) Th. Fr. U0502/BF: D-i kitettségű sziklafüves lejtő és deres csenkeszes gyep a Keresztes-kőn, 192–215 m t.sz.f.m., É.sz. 48˚12,844', K.h. 20˚26,678', mészkőszikláról

Caloplaca crenulatella (Nyl.) H. Olivier U0501/M: D–DNy-i kitettségű sziklafüves lejtő a Keresztes-kőn, 212 m t.sz.f.m., É.sz. 48˚12,828', K.h. 20˚26,700', mészkősziklán; AR; U0507/AF: Keresztes-kő középső része, déli kitettségű sziklás terület, 250 m t.sz.f.m., É.sz. 48˚12,898', K.h. 20˚26,954', mészkősziklán

Caloplaca flavescens (Huds.) J. R. Laundon (gyűjtési száma: U0502/A: D-i kitettségű sziklafüves lejtő és deres csenkeszes gyep a Keresztes-kőn, 192–215 m t.sz.f.m., É.sz. 48˚12,844', K.h. 20˚26,678', mészkőszikláról

Caloplaca holocarpa (Hoffm. ex Ach.) A. E. Wade U0501/AU: D–DNy-i kitettségű sziklafüves lejtő a Keresztes-kőn, 212 m t.sz.f.m., É.sz. 48˚12,828', K.h. 20˚26,700', mészkőszikláról

Caloplaca lactea (A. Massal.) Zahlbr. U0501/AW: D–DNy-i kitettségű sziklafüves lejtő a Keresztes-kőn, 212 m t.sz.f.m., É.sz. 48˚12,828', K.h. 20˚26,700', mészkősziklán; U0502/AP, AS: D-i kitettségű sziklafüves lejtő és deres csenkeszes gyep a Keresztes-kőn, 192–215 m t.sz.f.m., É.sz. 48˚12,844', K.h. 20˚26,678', mészkősziklán; U0504/AU, BA, BH: törmeléklejtő a Keresztes-kő keleti oldalán, szélén melegkedvelő tölgyes, szálanként feketefenyővel és akáccal, 207–220 m t.sz.f.m., É.sz. 48˚12,877', K.h. 20˚26,941', mészkősziklán; U0507/I, P: Keresztes-kő középső része, déli kitettségű sziklás terület, 250 m t.sz.f.m., É.sz. 48˚12,898', K.h. 20˚26,954', mészkősziklán

Caloplaca saxicola (Hoffm.) Nordin U0502/W: D-i kitettségű sziklafüves lejtő és deres csenkeszes gyep a Keresztes-kőn, 192–215 m t.sz.f.m., É.sz. 48˚12,844', K.h. 20˚26,678', mészkősziklán

Caloplaca variabilis (Pers.) Müll. Arg. U0501/AY: D–DNy-i kitettségű sziklafüves lejtő a Keresztes-kőn, 212 m t.sz.f.m., É.sz. 48˚12,828', K.h. 20˚26,700', mészkősziklán; U0504/AE, BS: Törmeléklejtő a Keresztes-kő keleti oldalán, szélén melegkedvelő tölgyes, szálanként feketefenyővel és akáccal, 207–220 m t.sz.f.m., É.sz. 48˚12,877', K.h. 20˚26,941', mészkősziklán; U0507/BB: Keresztes-kő középső része, déli kitettségű sziklás terület, 250 m t.sz.f.m., É.sz. 48˚12,898', K.h. 20˚26,954', mészkősziklán

Candelariella aurella (Hoffm.) Zahlbr. U0501/AC, AK, AQ: D–DNy-i kitettségű sziklafüves lejtő a Keresztes-kőn, 212 m t.sz.f.m., É.sz. 48˚12,828', K.h. 20˚26,700', mészkősziklán; U0502/BG: D-i kitettségű sziklafüves lejtő és deres csenkeszes gyep a Keresztes-kőn, 192–215 m t.sz.f.m., É.sz. 48˚12,844', K.h. 20˚26,678', mészkősziklán; U0507/S, AB: Keresztes-kő középső része, déli kitettségű sziklás terület, 250 m t.sz.f.m., É.sz. 48˚12,898', K.h. 20˚26,954', mészkősziklán

Candelariella reflexa (Nyl.) Lettau U0500/C: a Lázbérci-víztározó melletti erdőségben, Populus sp. kérgén; U0506/C: Csernely-patak ártere az Upponyi-szoros területén, Salix sp. kérgén

Candelariella xanthostigma (Ach.) Lettau U0506/G: Csernely-patak ártere az Upponyi-szoros területén, Salix sp. kérgén

Catillaria lenticularis (Ach.) Th. Fr. U0504/CE: Törmeléklejtő a Keresztes-kő keleti oldalán, szélén melegkedvelő tölgyes, szálanként feketefenyővel és akáccal, 207–220 m t.sz.f.m., É.sz. 48˚12,877', K.h. 20˚26,941', mészkősziklán; U0507/G: Keresztes-kő középső része, déli kitettségű sziklás terület, 250 m t.sz.f.m., É.sz. 48˚12,898', K.h. 20˚26,954', mészkősziklán

Collema cripsum (Huds.) Weber ex F. H. Wigg. U0507/D: Keresztes-kő középső része, déli kitettségű sziklás terület, 250 m t.sz.f.m., É.sz. 48˚12,898', K.h. 20˚26,954', mészkősziklán

Collema cristatum (L.) Weber ex F. H. Wigg. U0507/E: Keresztes-kő középső része, déli kitettségű sziklás terület, 250 m t.sz.f.m., É.sz. 48˚12,898', K.h. 20˚26,954', mészkőziklán

Collema polycarpon Hoffm. U0507/C: Keresztes-kő középső része, déli kitettségű sziklás terület, 250 m t.sz.f.m., É.sz. 48˚12,898', K.h. 20˚26,954', mészkősziklán

Collema tenax (Sw.) Ach. em. Degel U0504/AZ: Törmeléklejtő a Keresztes-kő keleti oldalán, szélén melegkedvelő tölgyes, szálanként feketefenyővel és akáccal, 207–220 m t.sz.f.m., É.sz. 48˚12,877', K.h. 20˚26,941', mészkősziklán; U0507/AG: Keresztes-kő középső része, déli kitettségű sziklás terület, 250 m t.sz.f.m., É.sz. 48˚12,898', K.h. 20˚26,954', mészkősziklán

Diplotomma epipolium (Ach.) Arnold U0504/BR, BZ: Törmeléklejtő a Keresztes-kő keleti oldalán, szélén melegkedvelő tölgyes, szálanként feketefenyővel és akáccal, 207–220 m t.sz.f.m., É.sz. 48˚12,877', K.h. 20˚26,941', mészkőszikláról

**Gonohymenia nigritella (Lettau) Henssen U0507/AD, BA: Keresztes-kő középső része, déli kitettségű sziklás terület, 250 m t.sz.f.m., É.sz. 48˚12,898', K.h. 20˚26,954', mészkősziklán

Gyalecta jenensis (Batsch) Zahlbr. U0505/R: Sima-kő, északi kitettségű terület, 203 m t.sz.f.m., É.sz. 48˚12,870', K.h. 20˚26,856', mészkősziklán

Hypogymnia physodes (L.) Nyl. U0500/A: a Lázbérci-víztározó melletti erdőségben, Populus sp. kérgén; U0504/M: Törmeléklejtő a Keresztes-kő keleti oldalán, szélén melegkedvelő tölgyes, szálanként feketefenyővel és akáccal, 207–220 m t.sz.f.m., É.sz. 48˚12,877', K.h. 20˚26,941', vadkörte ágán; U0506/F: Csernely-patak ártere az Upponyi-szoros területén, Salix sp. kérgén; U0507/AQ: Keresztes-kő középső része, déli kitettségű sziklás terület, 250 m t.sz.f.m., É.sz. 48˚12,898', K.h. 20˚26,954', faágon

Lecanora conizaeoides Nyl. ex Crombie U0503/T: Ny-i kitettségű mészkősziklák a Keresztes-kőn, 221-233 m t.sz.f.m., É.sz. 48˚12,824', K.h. 20˚26,691', Sorbus sp. kérgén; U0505/M: Sima-kő, északi kitettségű terület, 203 m t.sz.f.m., É.sz. 48˚12,870', K.h. 20˚26,856', Pinus sp. kérgén

Lecanora crenulata Hook. U0502/BJ: D-i kitettségű sziklafüves lejtő és deres csenkeszes gyep a Keresztes-kőn, 192–215 m t.sz.f.m., É.sz. 48˚12,844', K.h. 20˚26,678', mészkövön; U0504/CC: Törmeléklejtő a Keresztes-kő keleti oldalán, szélén melegkedvelő tölgyes, szálanként feketefenyővel és akáccal, 207–220 m t.sz.f.m., É.sz. 48˚12,877', K.h. 20˚26,941', mészkősziklán; U0507/AI: Keresztes-kő középső része, déli kitettségű sziklás terület, 250 m t.sz.f.m., É.sz. 48˚12,898', K.h. 20˚26,954', mészkősziklán

Lecanora dispersa (Pers.) Sommerf. U0501/AE , AN, AT: D–DNy-i kitettségű sziklafüves lejtő a Keresztes-kőn, 212 m t.sz.f.m., É.sz. 48˚12,828', K.h. 20˚26,700', mészkősziklán; U0502/V, AE: D-i kitettségű sziklafüves lejtő és deres csenkeszes gyep a Keresztes-kőn, 192–215 m t.sz.f.m., É.sz. 48˚12,844', K.h. 20˚26,678', mészkősziklán; U0507/BC, BD: Keresztes-kő középső része, déli kitettségű sziklás terület, 250 m t.sz.f.m., É.sz. 48˚12,898', K.h. 20˚26,954', mészkősziklán

Lecidella stigmatea (Ach.) Hertel & Leuckert U0507/M: Keresztes-kő középső része, déli kitettségű sziklás terület, 250 m t.sz.f.m., É.sz. 48˚12,898', K.h. 20˚26,954', mészkősziklán

Leptogium lichenoides (L.) Zahlbr. U0505/T: Sima-kő, északi kitettségű terület, 203 m t.sz.f.m., É.sz. 48˚12,870', K.h. 20˚26,856', mészkősziklán

Lobothallia radiosa (Hoffm.) Hafellner U0501/AF, AI, AP: D–DNy-i kitettségű sziklafüves lejtő a Keresztes-kőn, 212 m t.sz.f.m., É.sz. 48˚12,828', K.h. 20˚26,700', mészkősziklán; U0504/CG: Törmeléklejtő a Keresztes-kő keleti oldalán, szélén melegkedvelő tölgyes, szálanként feketefenyővel és akáccal, 207–220 m t.sz.f.m., É.sz. 48˚12,877', K.h. 20˚26,941', mészkősziklán; U0507/T: Keresztes-kő középső része, déli kitettségű sziklás terület, 250 m t.sz.f.m., É.sz. 48˚12,898', K.h. 20˚26,954', mészkősziklán

Melanelia fuliginosa (Fr. ex Duby) Essl. U0500/E: a Lázbérci-víztározó melletti erdőségben, Populus sp. kérgén

Mycobilimbia lurida (Ach.) Hafellner & Türk U0507/AL, AN: Keresztes-kő középső része, déli kitettségű sziklás terület, 250 m t.sz.f.m., É.sz. 48˚12,898', K.h. 20˚26,954', mészkősziklán

Parmelia sulcata Taylor U0500/B: a Lázbérci-víztározó melletti erdőségben, Populus sp. kérgén; U0506/B: Csernely-patak ártere az Upponyi-szoros területén, Salix sp. kérgén

Parmelina tiliacea (Hoffm.) Hale U0506/A: Csernely-patak ártere az Upponyi-szoros területén, Salix sp. kérgén

Peltigera rufescens (Weiss) Humb. U0503/M: Ny-i kitettségű mészkősziklák a Keresztes-kőn, 221-233 m t.sz.f.m., É.sz. 48˚12,824', K.h. 20˚26,691', mészkősziklán; U0505/B, N, O: Sima-kő, északi kitettségű terület, 203 m t.sz.f.m., É.sz. 48˚12,870', K.h. 20˚26,856', mészkősziklán, talajon

Phaeophyscia orbicularis (Neck.) Moberg U0500/D: U0506/E: Csernely-patak ártere az Upponyi-szoros területén, Salix sp. kérgén

Physcia adscendens (Fr.) H. Olivier U0500/F, G: a Lázbérci-víztározó melletti erdőségben, mészkövön, illetve Populus sp. kérgén; U0506/I: Csernely-patak ártere az Upponyi-szoros területén, Salix sp. kérgén

Physcia tenella (Scop.) DC. U0506/H: Csernely-patak ártere az Upponyi-szoros területén, Salix sp. kérgén

Placynthium nigrum (Huds.) Gray U0507/AP: Keresztes-kő középső része, déli kitettségű sziklás terület, 250 m t.sz.f.m., É.sz. 48˚12,898', K.h. 20˚26,954', mészkősziklán

Protoblastenia rupestris (Scop.) J. Steiner U0504/BL: Törmeléklejtő a Keresztes-kő keleti oldalán, szélén melegkedvelő tölgyes, szálanként feketefenyővel és akáccal, 207–220 m t.sz.f.m., É.sz. 48˚12,877', K.h. 20˚26,941', mészkősziklán; U0505/F: Sima-kő, északi kitettségű terület, 203 m t.sz.f.m., É.sz. 48˚12,870', K.h. 20˚26,856', mészkősziklán

Protoparmeliopsis muralis (Schreb.) M. Choisy U0501/P, AB, AH, AO: D–DNy-i kitettségű sziklafüves lejtő a Keresztes-kőn, 212 m t.sz.f.m., É.sz. 48˚12,828', K.h. 20˚26,700', mészkősziklán

Rinodina bischoffii (Hepp) A. Massal. U0504/BI: törmeléklejtő a Keresztes-kő keleti oldalán, szélén melegkedvelő tölgyes, szálanként feketefenyővel és akáccal, 207–220 m t.sz.f.m., É.sz. 48˚12,877', K.h. 20˚26,941', mészkősziklán; U0507/Q: Keresztes-kő középső része, déli kitettségű sziklás terület, 250 m t.sz.f.m., É.sz. 48˚12,898', K.h. 20˚26,954', mészkősziklán

Rinodina dubyana (Hepp) J. Steiner U0502/AR: D-i kitettségű sziklafüves lejtő és deres csenkeszes gyep a Keresztes-kőn, 192–215 m t.sz.f.m., É.sz. 48˚12,844', K.h. 20˚26,678'

Sarcogyne regularis Körb. U0501/J: D–DNy-i kitettségű sziklafüves lejtő a Keresztes-kőn, 212 m t.sz.f.m., É.sz. 48˚12,828', K.h. 20˚26,700', mészkősziklán; U0502/AX, BH: D-i kitettségű sziklafüves lejtő és deres csenkeszes gyep a Keresztes-kőn, 192–215 m t.sz.f.m., É.sz. 48˚12,844', K.h. 20˚26,678', mészkősziklán; U0503/U: Ny-i kitettségű mészkősziklák a Keresztes-kőn, 221-233 m t.sz.f.m., É.sz. 48˚12,824', K.h. 20˚26,691', mészkövön; U0504/BF, CD: törmeléklejtő a Keresztes-kő keleti oldalán, szélén melegkedvelő tölgyes, szálanként feketefenyővel és akáccal, 207–220 m t.sz.f.m., É.sz. 48˚12,877', K.h. 20˚26,941', mészkősziklán; U0507/J, Y: Keresztes-kő középső része, déli kitettségű sziklás terület, 250 m t.sz.f.m., É.sz. 48˚12,898', K.h. 20˚26,954', mészkősziklán

Scoliciosporum chlorococcum (Graewe ex Stenh.) Vězda U0507/AR: Keresztes-kő középső része, déli kitettségű sziklás terület, 250 m t.sz.f.m., É.sz. 48˚12,898', K.h. 20˚26,954', faágon

Solorina saccata (L.) Ach. U0505/A, Q: Sima-kő, északi kitettségű terület, 203 m t.sz.f.m., É.sz. 48˚12,870', K.h. 20˚26,856', mészkősziklán

Squamarina cartilaginea (With.) P. James U0502/B, Q: D-i kitettségű sziklafüves lejtő és deres csenkeszes gyep a Keresztes-kőn, 192–215 m t.sz.f.m., É.sz. 48˚12,844', K.h. 20˚26,678', mészkősziklán; U0504/BO, BW: törmeléklejtő a Keresztes-kő keleti oldalán, szélén melegkedvelő tölgyes, szálanként feketefenyővel és akáccal, 207–220 m t.sz.f.m., É.sz. 48˚12,877', K.h. 20˚26,941' mészkősziklán; U0505/J: Sima-kő, északi kitettségű terület, 203 m t.sz.f.m., É.sz. 48˚12,870', K.h. 20˚26,856', mészkősziklán; U0507/AM: Keresztes-kő középső része, déli kitettségű sziklás terület, 250 m t.sz.f.m., É.sz. 48˚12,898', K.h. 20˚26,954', mészkövön

Thyrea confusa Henssen U0504/BY, CA: Törmeléklejtő a Keresztes-kő keleti oldalán, szélén melegkedvelő tölgyes, szálanként feketefenyővel és akáccal, 207–220 m t.sz.f.m., É.sz. 48˚12,877', K.h. 20˚26,941', mészkősziklán

Toninia sedifolia (Scop.) Timdal U0504/AK: Törmeléklejtő a Keresztes-kő keleti oldalán, szélén melegkedvelő tölgyes, szálanként feketefenyővel és akáccal, 207–220 m t.sz.f.m., É.sz. 48˚12,877', K.h. 20˚26,941', mészkősziklán

Verrucaria nigrescens Pers. U0501/I, S, AS: D–DNy-i kitettségű sziklafüves lejtő a Keresztes-kőn, 212 m t.sz.f.m., É.sz. 48˚12,828', K.h. 20˚26,700', mészkősziklán; U0502/F, R: D-i kitettségű sziklafüves lejtő és deres csenkeszes gyep a Keresztes-kőn, 192–215 m t.sz.f.m., É.sz. 48˚12,844', K.h. 20˚26,678', mészkősziklán; U0504/AB: Törmeléklejtő a Keresztes-kő keleti oldalán, szélén melegkedvelő tölgyes, szálanként feketefenyővel és akáccal, 207–220 m t.sz.f.m., É.sz. 48˚12,877', K.h. 20˚26,941', mészkősziklán; U0507/V, AC, AE, AK: Keresztes-kő középső része, déli kitettségű sziklás terület, 250 m t.sz.f.m., É.sz. 48˚12,898', K.h. 20˚26,954', mészkövön

Verrucaria viridula (Schrad.) Ach. U0502/BK: D-i kitettségű sziklafüves lejtő és deres csenkeszes gyep a Keresztes-kőn, 192–215 m t.sz.f.m., É.sz. 48˚12,844', K.h. 20˚26,678', mészkősziklán

Xanthoria parietina (L.) Th. Fr. U0500/H: a Lázbérci-víztározó melletti erdőségben, Populus sp. kérgén

Megjegyzés: A listában **csillaggal jelöltük a Magyarországra nézve új előfordulású fajt, a félkövér kiemelés pedig az Upponyi-szoros területére nézve új fajokat jelzi.

Értékelés

Az Upponyi-szoros területén végzett gyűjtések anyagának feldolgozása 53 fajt eredményezett. 41 faj a szorosra nézve, 38 faj pedig az Upponyi-hegység egész területére nézve újnak tekinthető.

A Gonohymenia nigritella (Lettau) Henssen jelenlétét Magyarországról ez idáig még nem jelezték, így e cianobaktériumos zuzmófaj hazánk területére nézve új előfordulású. Két példányát gyűjtöttük a Keresztes-kő déli kitettségű, napsütötte, száraz mészkőszikláiról, 250 m tengerszint feletti magasságban. Mediterrán flóraelem. A szomszédos Ausztriában szerepel a veszélyeztetett zuzmók vöröslistájában.

Köszönetnyilvánítás

Köszönetünket fejezzük ki dr. Varga Jánosnak (Eszterházy Károly Főiskola, Állattani Tanszék, Eger), aki segítségünkre volt a terepi gyűjtőmunkában és hasznos szakirodalommal látott el bennünket.

Munkánkat az OTKA T047160, T048736 és M045616 számú pályázatai támogatták.

Irodalomjegyzék

A Bükk. Turistaatlasz és útikönyv. – második (javított) kiadás, Cartographia Kft., Budapest, 159 pp.

Andrikovics, S., Kovács, F. és Varga, J. (1995): Napszakos vízklíma vizsgálatok a Csernely-patak upponyi szakaszán. – Acta Academiae Agriensis, Nova Series XXI, Supplement 1: 403–411.

Bartos, L., Földessy, M. és Varga, J. (1995): Az Upponyi-hegység Orthoptera és Heteroptera faunájának vizsgálati eredményei. – Acta Academiae Agriensis, Nova Series XXI, Supplement 1: 75–81.

Bielczyk, U., Lackovičová, A., Farkas, E. E., Lőkös, L., Liška, J., Breuss, O., Kondratyuk, S. Ya. (2004): Checklist of lichens of the Western Carpathians. – W. Szafer Institute of Botany, Polish Academy of Sciences, Kraków, 181 pp.

Boros, Á. (1934): Florisztikai jegyzetek. XX. évfolyam. – MTM, Budapest, 190 pp. (kézirat)

Degelius, G. (1954): The lichen genus Collema in Europe. Morphology, taxonomy, ecology. – Symbolae Botanicae Upsalienses XIII:2, Uppsala, 499 pp.

Dudás, Gy. (1995): Adatok az Upponyi-szoros pókfaunájához. – Acta Academiae Agriensis, Nova Series XXI, Supplement 1:179–191.

Dulai, S., Varga, J., Cseh, R., Molnár, E., Molnár, I., Kovács, F. és Suba, J. (1995): Az Upponyi-szoros mikroklímája. – Acta Academiae Agriensis, Nova Series XXI, Supplement 1: 413–433.

Fóriss, F. (1935): Útinapló. – Miskolc.

Fóriss, F. (1942): Útinapló. – Miskolc.

Földessy, M. és Varga, J. (1995): Adatok az Upponyi-szoros Heteroptera faunájához. – Acta Academiae Agriensis, Nova Series XXI, Supplement 1: 283–306.

Füköh, L. (1995): Az Upponyi-szoros recens Mollusca faunájának újravizsgálata. – Acta Academiae Agriensis, Nova Series XXI, Supplement 1: 193–221.

Kiss, O., Böcsödi, Z., Kontschán, J. Schmera, D. és Sipos, Cs. (1995a): Adatok az Upponyi-szoros Lepidoptera faunájához. – Acta Academiae Agriensis, Nova Series XXI, Supplement 1: 171–177.

Kiss, O., Kókai, E. és Koncz, G. (1995b): Uppony környéki Csernely-patak Trichopterái. – Acta Academiae Agriensis, Nova Series XXI, Supplement 1: 327–339.

Purvis, O. W.; Coppins, B. J., Hawksworth, D. L., James, P. W. és Moore, D. M. (1992): The Lichen Flora of Great Britain and Ireland. – The British Lichen Society, London, 710 pp.

Solti, B. (1995): Az Északi-Középhegység refugiumterületeinek ornitológiai adatai. – Acta Academiae Agriensis, Nova Series XXI, Supplement 1: 267–281.

Solti, B. és Varga, A. (1995): Az Északi-középhegység refugiumterületeinek herpetológiai adatai. – Acta Academiae Agriensis, Nova Series XXI, Supplement 1: 255–265.

Tóth, S. (1995): Az Upponyi-szoros zengőlégy faunája. – Acta Academiae Agriensis, Nova Series XXI, Supplement 1: 1–20.

Varga, J. és Varga, B. (1995): Adatok az Upponyi-szoros bryofaunájának összetételére vonatkozóan. – Acta Academiae Agriensis, Nova Series XXI, Supplement 1: 307–326.

Verseghy, K. (1994): Magyarország zuzmóflórájának kézikönyve. – Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, 415 pp.

Vojtkó, A. (1995): Az Upponyi szoros vegetációtérképe. – Acta Academiae Agriensis, Nova Series XXI, Supplement 1: 363–370.

Wirth, V. (1995a): Die Flechten Baden-Württembergs. Teil 1-2. – Eugen Ulmer GmbH & Co., Stuttgart, 1006 pp.

Wirth, V. (1995b): Flechtenflora 2. Auflage. – Eugen Ulmer GmbH & Co., Stuttgart, 661 pp.