Hypogymnia physodes (L.) Nyl. és Lecanora conizaeoides Nyl. ex Crombie toxitoleráns zuzmófajok élőhelyi tulajdonságainak és szekunder anyagcseréjének összefüggése

(2003, poszter absztrakt)

Farkas Edit

MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, 2163 Vácrátót, Alkotmány u. 2-4.

Molnár Katalin

MTA Bryológiai Kutató Csoport, Eszterházy Károly Főiskola Növénytani Tanszéke, 3301 Eger, Pf. 222.

A zuzmók elterjedését a természetes környezeti tényezőkön kívül számottevően befolyásolják a levegőszennyező anyagok is, ami ezen élőlények érzékenységére vezethető vissza. A zuzmók információt szolgáltatnak a környezet állapotáról és annak változásairól, ezáltal biológiai indikátorként használhatók. Feltételezéseink szerint a levegő szennyezettségének hatására a zuzmók szekunder anyagcseréje is megváltozik. Ennek igazolása céljából két toxitoleráns faj szekunder anyagcseretermékeit vizsgáljuk különböző élőhelyekről származó példányokon, HPTLC technikával, háromféle oldószerelegyben. A Lecanora conizaeoides fumárprotocetrársavat tartalmaz, a Hypogymnia physodesben (jobb oldali kép) hatféle vegyület található: atranorin, chloroatranorin, oxiphysodsav, physodsav, physodalsav, protocetrársav. Elővizsgálataink azt mutatják, hogy a példányokban előforduló zuzmóanyagokban egy fajon belül minőségi eltérés nincs. A Lecanora conizaeoides (bal oldali kép) esetében azonban mennyiségi különbségeket tapasztaltunk a szennyezett és a tisztább levegőjű területekről begyűjtött példányok között. Ezek vizsgálata további technikákkal lehetséges (pl. HPLC, denzitometria). A zuzmók kémiájának kutatása a XVIII. sz.-ban kezdődött. Ma több mint 700, erre a kriptogám csoportra jellemző anyag szerkezetét ismerjük . Ezek többféle szerves kémia vegyületcsoportba sorlhatók (pl. depszidek, depszidonok, depszonok, terpenoidok, szteroidok, karotinoidok, kinonok). Jelentős szerepük van a zuzmók taxonómiájában is. A kémiai vizsgálatok az anyagok szerkezetére, osztályozására, biológiai aktivitására és gyógyászati hatására terjednek ki.