(2003, poszter absztrakt)
Farkas Edit
MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, 2163 Vácrátót, Alkotmány u. 2-4.
MTA Bryológiai Kutató Csoport, Eszterházy Károly Főiskola Növénytani Tanszéke, 3301 Eger, Pf. 222.
A zuzmók elterjedését a természetes környezeti tényezőkön kívül számottevően befolyásolják a levegőszennyező anyagok is, ami ezen élőlények érzékenységére vezethető vissza. A zuzmók információt szolgáltatnak a környezet állapotáról és annak változásairól, ezáltal biológiai indikátorként használhatók. Feltételezéseink szerint a levegő szennyezettségének hatására a zuzmók szekunder anyagcseréje is megváltozik. Ennek igazolása céljából két toxitoleráns faj szekunder anyagcseretermékeit vizsgáljuk különböző élőhelyekről származó példányokon, HPTLC technikával, háromféle oldószerelegyben. A Lecanora conizaeoides fumárprotocetrársavat tartalmaz, a Hypogymnia physodesben (jobb oldali kép) hatféle vegyület található: atranorin, chloroatranorin, oxiphysodsav, physodsav, physodalsav, protocetrársav. Elővizsgálataink azt mutatják, hogy a példányokban előforduló zuzmóanyagokban egy fajon belül minőségi eltérés nincs. A Lecanora conizaeoides (bal oldali kép) esetében azonban mennyiségi különbségeket tapasztaltunk a szennyezett és a tisztább levegőjű területekről begyűjtött példányok között. Ezek vizsgálata további technikákkal lehetséges (pl. HPLC, denzitometria). A zuzmók kémiájának kutatása a XVIII. sz.-ban kezdődött. Ma több mint 700, erre a kriptogám csoportra jellemző anyag szerkezetét ismerjük . Ezek többféle szerves kémia vegyületcsoportba sorlhatók (pl. depszidek, depszidonok, depszonok, terpenoidok, szteroidok, karotinoidok, kinonok). Jelentős szerepük van a zuzmók taxonómiájában is. A kémiai vizsgálatok az anyagok szerkezetére, osztályozására, biológiai aktivitására és gyógyászati hatására terjednek ki.