(2002)
A zuzmók elterjedését a természetes környezeti tényezőkön kívül számottevően befolyásolják a levegőszennyező anyagok is, ami ezen élőlények nagyfokú érzékenységére vezethető vissza. Egy terület zuzmóflórájának összetétele és fajgazdagsága összefügg a levegő szennyezettségének a mértékével, ezáltal a zuzmók információt szolgáltatnak a környezet állapotáról és annak változásairól, azaz biológiai indikátorként használhatók.
A XX. század eleje óta a világ számos országában elkészítették a nagyvárosok, ipari körzetek, ill. egész országrészek ún. levegőszennyezettségi zuzmótérképét. A sivatagi zóna, küzdelmi zóna és normál zóna fogalmakat Sernander (1926) vezette be.
Komáromban és környékén (Csémen, ill. Almásfüzitő-felsőn) folytatott vizsgálataim során begyűjtöttem a területen előforduló zuzmófajokat abból a célból, hogy megismerjem a vidék eddig még feltáratlan zuzmóflóráját, valamint elkészítsem légszennyezettségi zuzmótérképét. A 84 lelőhelyről származó 630 példány határozása során 50 taxont azonosítottam. Megállapítottam, hogy a térségben a nitrofrekvens fajok uralkodnak (pl. Lecanora hagenii, Amandinea punctata, Phaeophyscia orbicularis, Physcia adscendens stb.) és gyakoriak a viszonylag érzékenyebb lombos telepű fajok (Physcia tenella, P. stellaris, Xanthoria parietina) is, ami a levegő-szennyezettség nem túl magas szintjére utal. Ez összhangban van a műszeres úton meghatározott immissziós értékekkel, az alacsony kéndioxid-koncentráció, ill. a magas porszennyezettségi adatokkal.
A lelőhelyek faji összetételére, valamint a fajok elterjedésére vonatkozó adataimat a hierarchikus agglomeratív osztályozás módszerével is feldolgoztam. E statisztikai eljárás elősegítette a zuzmótérkép zónáinak kijelölését.
Mivel a városközpontban található fák törzsén is élnek zuzmók, sivatagi zóna nincs a területen. Két küzdelmi zónát és egy normál zónát különítettem el: az I. küzdőzóna a sűrűbben lakott belterületet (Komáromot) jelenti, a II. küzdőzóna Szőny és Koppánymonostor térségét, valamint a közigazgatási határig terjedő külterületeket foglalja magába, a normál zóna pedig az Ácsi-erdőre és Csém község határára korlátozódik.
Vizsgálataimmal a város levegőminőségének aktuális állapotáról kaptam tájékoztatást, zuzmó bioindikátorok felhasználásával. Ahhoz, hogy a változásokat is nyomon lehessen követni, figyelni kell a zuzmópopulációkban bekövetkező állapotváltozásokat, bizonyos fajok eltűnését, mások rekolonizációját. Amennyiben javul a város levegőminősége az ÁNTSZ által javasolt környezetvédelmi intézkedések következtében, van remény arra, hogy ez tükröződjön a terület zuzmóvegetációjában és -flórájában, mivel a zuzmók életfolyamatai természetes körülmények között is helyreállhatnak. Új fajok betelepedése is lehetséges a II. küzdő- és a normál zónából az I. küzdelmi zónába.
Jelenleg folyó kutatásaim a zuzmók érzékenységének jobb megértésére irányulnak. Két toxitoleráns faj, a Hypogymnia physodes és a Lecanora conizaeoides eltérő szennyezettségű területekről gyűjtött példányaiban vizsgálom a szekunder anyagcseretermékeket, az ún. zuzmóanyagokat nagyfelbontású vékonyréteg kromatográfiával (HPTLC-vel). A kémiai eredményeket élőhelyi tényezőkkel (pl. szennyezettség, mikroklíma) tervezem összevetni. Mindezekkel az a célom, hogy összefüggést találjak a zuzmók kémiája és ökológiája között.