Adatok a Mátra
hegység zuzmóflórájához III.
Ilona-völgy
Molnár Katalin
MTA-EKF Bryológiai Kutatócsoport
Eszterházy Károly Főiskola Növénytani Tanszéke
3301 Eger, Pf. 43
Abstract
(Contributions to the lichen flora of the Mátra Mts III. Ilona-völgy.) The valley Ilona-völgy is located in the Mátra Mts, NE Hungary. 41 lichen species were collected by the author from the investigated area. Candelariella reflexa, Lecanora saligna, Parmelia elegantula, Physcia aipolia and Physconia enteroxantha are new for the lichen flora of the Mátra Mts.
Key words: Ilona-völgy, lichens, Mátra Mts
Bevezetés
A Mátra lichenológiai szempontból hazánk jól kutatott területei közé tartozik. A hegység zuzmóflóráját Kiszelyné Vámosi Anna dolgozta fel (Kiszelyné-Vámosi 1968, 1971, 1980, 1982-83), aki munkáiban felsorol minden általa a hegységben talált fajt konkrét előfordulási adatokkal. Gallé (1975) tíz évig kutatta a Mátra zuzmócönózisait. Kis és Molnár (2004), illetve Molnár et al. (in press) a Mátrai Tájvédelmi Körzetben található fokozottan védett Tarjánka-szurdok és peremvidékének moha- és zuzmóflóráját vizsgálták. Fóriss Ferenc az 1900-as évek második felében végzett gyűjtéseket a hegységben, de eredményeit nem publikálta.
Jelen tanulmány a Keleti-Mátrában, Parádfürdőtől délre húzódó Ilona-völgyben (1. ábra) tett terepbejárások zuzmóflorisztikai eredményeit foglalja össze. A völgy egy része a Mátrai Tájvédelmi Körzet területére esik, az Ilona-völgyi vízesés és környéke pedig fokozottan védett terület.
Itt található
gróf Károlyi Mihály által a XIX–XX. század fordulóján telepített kb.
A vizsgált területen korábban is folytak botanikai kutatások a magasabbrendű növényekkel (pl. Molnár 2001) és a kriptogám szervezetekkel (Kiszelyné-Vámosi 1980, 1982–83) kapcsolatban egyaránt. Fóriss Ferenc (1957) naplójában 26 taxont (összesen 32 példányt) említ a völgyből (1. táblázat), melyeket 1957. május 12-én Aesculus, Populus tremula, Quercus és Tilia fákról, valamint andezit-szikláról gyűjtött be. Kiszelyné Vámosi Anna gyűjtéséből herbáriumunkban (EGR) 1 példány lelhető fel (Crocynia membranacea Zahlbr.), a Mátra zuzmóflórájában (Kiszelyné-Vámosi 1980, 1982–83) pedig 2 fajt említ az Ilona-völgyből (Cladonia furcata (Huds.) Schrad. var. racemosa (Hoffm.) Flk. és Pseudevernia furfuracea (L.) Zopf).
Anyag és módszer
Munkám során összesen 103 példányt dolgoztam fel. Terepvizsgálataimat a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága 21-54/2004. ügyiratszámú kutatási engedélyével végeztem. A lelőhelyek helykoordinátáinak meghatározása GARMIN eTrex Vista Europe GPS készülékkel történt. A példányok azonosításához a következő munkákat használtam: Purvis et al. 1992, Verseghy 1994, Vitikainen 1994, Wirth 1995a, 1995b. A fajneveknél Bielczyk et al. (2004) nómenklatúráját követtem. A példányokat az Eszterházy Károly Főiskola Növénytani Tanszékének herbáriumában (EGR) helyeztem el.
Enumeráció
Amandinea punctata (Hoffm.) Coppins & Scheid.
EGR 4389: kb.
Anaptychia ciliaris (L.) Körb.
EGR 4314,
4391: É.sz. 47º53,770' K.h.
20º03,354',
Bacidia fraxinea Lönnr.
EGR 4476:
É.sz. 47º55,362' K.h.
20º03,540',
Bacidia rubella (Hoffm.) A. Massal.
EGR 4469:
É.sz. 47º55,362' K.h.
20º03,540',
Candelariella reflexa (Nyl.) Lettau
EGR 4416:
É.sz. 47º55,408' K.h.
20º03,708',
Candelariella xanthostigma (Ach.) Lettau
EGR 4392:
É.sz. 47º53,770' K.h.
20º03,354',
Cladonia cf. chlorophaea (Flörke ex Sommerf.) Spreng.
EGR 4315: kb.
Evernia prunastri (L.) Ach.
EGR 4317,
4318: kb.
Flavoparmelia caperata (L.) Hale
EGR 4450:
É.sz. 47º53,689' K.h.
20º03,368',
Graphis scripta (L.) Ach.
EGR 4451:
É.sz. 47º53,347' K.h.
20º03,353',
Hypocenomyce scalaris (Ach.) M. Choisy
EGR 4399:
É.sz. 47º53,770' K.h.
20º03,354',
Hypogymnia physodes (L.) Nyl.
EGR 4321:
É.sz. 47º55,408' K.h.
20º03,708',
Lecanora argentata (Ach.) Malme
EGR 4471:
É.sz. 47º53,346' K.h.
20º03,353',
Lecanora carpinea (L.) Vain.
EGR 4393,
4394: É.sz. 47º53,770' K.h.
20º03,354',
Lecanora conizaeoides Nyl. ex Crombie
EGR 4395,
4396: É.sz. 47º53,770'
K.h. 20º03,354',
Lecanora saligna (Schrad.) Zahlbr.
EGR 4397,
4478: É.sz. 47º53,770' K.h.
20º03,354',
Lepraria incana (L.) Ach.
EGR 4400: kb.
Melanelia elegantula (Zahlbr.) Essl.
EGR 4333,
4402, 4403: É.sz. 47º53,770' K.h.
20º03,354',
Melanelia fuliginosa (Fr. ex Duby) Essl.
EGR 4328,
4404, 4406, 4407: kb.
Melanelia subargentifera (Nyl.) Essl.
EGR 4456:
É.sz. 47º55,362' K.h.
20º03,540',
Parmelia sulcata Taylor
EGR 4334,
4335, 4337, 4473: kb.
Parmelina tiliacea (Hoffm.) Hale
EGR 4341,
4343, 4344: É.sz. 47º53,770' K.h.
20º03,354',
Peltigera horizontalis (Huds.) Baumg.
EGR 4459:
É.sz. 47º52,965' K.h.
20º03,622',
Pertusaria albescens (Huds.) M. Choisy & Werner
EGR 4408:
É.sz. 47º53,770' K.h.
20º03,354',
Pertusaria amara (Ach.) Nyl.
EGR 4409,
4411: kb.
Phaeophyscia orbicularis (Neck.) Moberg
EGR 4422:
É.sz. 47º53,770' K.h.
20º03,354',
Phlyctis argena (Spreng.) Flot.
EGR 4414:
É.sz. 47º53,770' K.h.
20º03,354',
Physcia adscendens (Fr.) H. Olivier
EGR 4421:
É.sz. 47º53,770' K.h.
20º03,354',
Physcia aipolia (Ehrh. ex Humb.) Fürnr.
EGR 4461:
É.sz. 47º55,362' K.h.
20º03,540',
Physcia tenella (Scop.) DC.
EGR 4472: kb.
Physconia distorta (With.) J. R. Laundon
EGR 4348: kb.
Physconia enteroxantha (Nyl.) Poelt
EGR 4349:
É.sz. 47º53,770' K.h.
20º03,354',
Physconia perisidiosa (Erichsen) Moberg
EGR 4462,
4463: É.sz. 47º55,362'
K.h. 20º03,540',
Pseudosagedia aenea (Wallr.) Hafellner & Kalb
EGR 4464:
É.sz. 47º53,348' K.h.
20º03,324',
Ramalina farinacea (L.) Ach.
EGR 4351:
É.sz. 47º53,770' K.h.
20º03,354',
Ramalina fastigiata (Pers.) Ach.
EGR 4350:
É.sz. 47º53,770' K.h.
20º03,354',
Ramalina pollinaria (Westr.) Ach.
EGR 4352: kb.
Rinodina exigua (Ach.) Gray
EGR 4477,
4479: É.sz. 47º53,770' K.h.
20º03,354',
Scoliciosporum chlorococcum (Graeve ex S tenh.) Vĕzda
EGR 4417: kb.
Usnea filipendula Stirt.
EGR 4441: kb.
Xanthoria parietina (L.) Th. Fr.
EGR 4353:
É.sz. 47º53,770' K.h.
20º03,354',
Értékelés
Az Ilona-völgyben végzett gyűjtések eredményeként 41 zuzmófajt azonosítottam, melyek közül 17 lombos telepű (41,46%), 17 kéregtelepű (41,46%) és 7 bokros telepű (17,08%). A telepek jól fejlettek, tömegesek. Feltűnő, hogy a vadgesztenyefasor fáinak kérgét a lombkoronaszintben is gazdagon borítják epifiton zuzmók. Ez összefüggésben lehet azzal, hogy a falevelek július környékén elpusztulnak a vadgesztenyelevél-aknázómolyok (Cameraria ohridella) inváziója miatt, így a lombkorona szintje is fényben gazdag élőhelyül szolgál.
Öt faj a Mátrára nézve újnak tekinthető: Candelariella reflexa, Lecanora saligna, Parmelia elegantula, Physcia aipolia, Physconia enteroxantha. Közülük a C. reflexa kivételével mindegyiknek találtam Mátrából származó példányát az egri (EGR), illetve a budapesti (BP) herbáriumban, ám közlésben ezek eddig nem jelentek meg. A Candelariella reflexát Verseghy (1994) nem említi flóraművében, de Bielczyk et al. (2004) fajlistájában már szerepel mint a hazai flóra eleme. Első magyarországi adata a Vas-hegyről származik (Kiss 1985).
1. táblázat. Fóriss Ferenc útinaplójában (1957) említett zuzmók az Ilona-völgyből.
Anaptychia ciliaris (L.) Mass. f. verrucosa
(Ach.) Boist. – Erdészház, cort. Aesculi,
Caloplaca pyracea – Halastó, cort. Populus trem.,
Candelariella lutella (Vain.) Räs. – Halastó,
cort. Populus trem.,
Evernia prunastri (L.) Ach. f. sorediifera Ach. –
Sándorrét, cort. Tiliae,
Lecanora carpinea (L.) Vain. f. caesionigra Kreyer –
Halastó, cort. Populus trem.,
Lecanora carpinea (L.) Vain. var. cinerella (Flk.)
Rabh. – Sándorrét, cort. Tiliae,
Lecidea carpathica (Kbr.) Szat. f. distrata (Arn.) Maas
Geest. – Halastó, saxa andesitica,
Lecidea glomerulosa (DC.) Steud. – Halastó,
cort. Populus trem.,
Lecidea parasema Ach. – Sándorrét, cort. Tiliae,
Parmelia fuliginosa (Fr.) Nyl. – Sándorrét,
cort. Tiliae,
Parmelia glabra (Schaer.) Nyl. – Erdészház, cort. Aesculi,
Parmelia physodes (L.) Ach. – Sándorrét, cort. Tiliae,
Pertusaria amara (Ach.) Nyl. v. concentrica (Savicz)
Erichs. – Sándorrét, cort. Tiliae,
Pertusaria
discoidea
(Pers.) Malme var. albida Erichs. – cort. Querci,
Pertusaria lutescens (Hoffm.) Lamy – cort. Querci,
Physcia aipolia (Ehrh.) Hampe – Erdészház, cort. Aesculi,
Physcia ciliata (Hoffm.) D. R. – Halastó, cort. Populus
trem.,
Physcia grisea (Lam.) Lettau – Sándorrét, cort. Tiliae,
Physcia leucoleiptes (Tuck.) Lett. var. detersa
(Nyl.) Nádv. – Erdészház, cort. Aesculi,
Physcia pulverulenta (Schreb.) Sandst. var. angustata
(Hoffm.) Nyl. – Halastó, cort. Populus trem.,
Physcia pulverulenta (Schreb.) Sandst. var. angustata
f. incusoides Nádv. – Halastó, cort. Populus trem.,
Ramalina farinacea (L.) Ach. var. multifida f. intermedia
Arn. – Halastó, cort. Querci,
Ramalina farinacea (L.) Ach. var. perluxurians
Hue – Sándorrét, cort. Tiliae,
Rinodina sp. – Halastó, cort. Populus trem.,
Xanthoria parietina (L.) Th. Fr. v. vulgaris
f. polyphylla (Fr.) Hillm. – Erdészház, cort. Aesculi,
Xanthoria parietina (L.) Th. Fr. var. ectanoides
Nyl. – Sándorrét, cort. Tiliae,
Köszönetnyilvánítás
Köszönetem fejezem ki Lőkös Lászlónak (MTM Növénytára), aki határozásaim eredményeit megerősítette, segített a kritikus fajok azonosításában és értékes megjegyzéseket fűzött a kézirathoz. Hálás vagyok Varga Jánosnak (EKF Állattani Tanszéke) a terepbejárásokban nyújtott segítségéért.
Munkámat az OTKA T047160 és M045616 számú pályázatai támogatták.
Irodalomjegyzék
A Mátra (Magas-Mátra és a Keleti-Mátra) és a Mátraalja kerékpáros- és
szabadidőtérképe. – Gyöngyös Polgármesteri
Hivatal Tourinform Irodája, 2000.
Bielczyk, U.; Lackovičová, A.; Farkas, E. E.; Lőkös, L.; Liška, J.; Breuss, O.; Kondratyuk, S. Ya. (2004): Checklist of lichens of the Western Carpathians. – W. Szafer Institute of Botany, Polish Academy of Sciences, Kraków, 181 pp.
Fóriss, F. (1957): Útinapló. – Miskolc.
Gallé, L. (1975): A Mátra-hegység zuzmócönózisai. – Botanikai Közlemények 62 (3): 179–189.
Kárász, I. (2002): Heves megyei természetvédelmi kalauz. –
Tűzliliom Egyesület, Eger, 143 pp.
Kis, G. és Molnár, K. (2004): Adatok a Mátra hegység moha- és zuzmóflórájához. – Acta Academiae Pedagogicae Agriensis, Sectio Biologiae XXV: 25–38.
Kiss, T. (1985): Lichenológiai kutatások a Vashegyen. – Botanikai
Közlemények 72(1-2): 163–167.
Kiszelyné-Vámosi, A. (1968): Adatok a Mátra hegység zuzmóflórájához. – Acta Academiae Pedagogicae Agriensis, Nova Series Tom. VI: 391–394.
Kiszelyné-Vámosi, A. (1971): Adatok Galyatető zuzmóflórájához. – Acta Academiae Pedagogicae Agriensis, Nova Series Tom. IX: 411–416.
Kiszelyné-Vámosi, A. (1980): A Mátra-hegység zuzmóflórája I. – Folia Hist-nat. Mus. Matr. 6: 51–70.
Kiszelyné-Vámosi, A. (1982–83): A Mátra-hegység zuzmóflórája II. – Folia Hist-nat. Mus. Matr. 8: 63–75.
Molnár, Cs. (2001): Új adatok a Mátra déli és keleti részének növényvilágából I. – Kitaibelia 6 (2): 347–361.
Molnár, K., Kis, G. és Kékes, J. Y.: Data for
the bryophyte and lichen flora of the Mátra Mts. II. – Acta Academiae
Pedagogicae Agriensis, Sectio Biologiae XXVI. (in press)
Purvis, O. W.; Coppins, B. J.; Hawksworth, D. L.; James, P. W. és Moore, D. M. (1992): The Lichen Flora of Great Britain and Ireland. – The British Lichen Society, London, 710 pp.
Verseghy, K. (1994): Magyarország zuzmóflórájának kézikönyve. – Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, 415 pp.
Vitikainen, O. (1994): Taxonomic revision of Peltigera (lichenized Ascomycotina) in Europe. – Acta Botanica Fennica 152: 1–96.
Wirth, V. (1995a): Die Flechten Baden-Württembergs. Teil 1-2. – Eugen Ulmer GmbH & Co., Stuttgart, 1006 pp.
Wirth, V. (1995b): Flechtenflora 2. Auflage. – Eugen Ulmer GmbH & Co., Stuttgart, 661 pp.
1. ábra: Az Ilona-völgy
térképe (A Mátra és Mátraalja kerékpáros és szabadidő térképe alapján)