(2005, absztrakt)
Molnár Katalin1, Sass-Gyarmati Andrea1, Kis Gabriella1, Orbán Sándor2, Pénzesné Kónya Erika2, SánthaTibor
1 MTA-EKF Bryológiai Kutatócsoport, Eger
2Eszterházy Károly Főiskola Növénytani Tanszéke, Eger
Egy négyéves kutatási program kezdődött el ebben az évben a Bükk hegységben, melynek célja a talajlakó és epifita moha-zuzmó vegetáció és az ott élő nagygombák vizsgálata savanyú alapkőzeten (radiolarit, kvarcit, pala) kialakult erdőállományokban. Először a florisztikai adatok gyűjtése és feldolgozása kezdődött el, az eddig felkeresett és begyűjtött területek száma tizenhét. A vizsgált erdőállományok fiziognómiailag, az edényes növények fajösszetételét és dominanciaviszonyait, tekintve hasonlóak egymáshoz és három társulástípus ismerhető fel ezeken az élőhelyeken: Genisto pilosae-Quercetum petreae, Genisto tinctoriae-Quercetum subcarpaticum és Deschampsio-Fagetum silvaticae. A legfontosabb, élőhelyi feltételeket leginkább meghatározó tulajdonságok a nagy dominanciájú kriptogám vegetáció szempontjából: a vékony avarszint, váztalaj kevés humusszal, alacsony talaj-pH érték, a ritkás és alacsony lombkoronaszint mozaikos jellege és az edényes növények kis térelfoglalása. Ezek az élőhelyek, melyek kiterjedése nagy a Bükk hegység területén, érzékenyek a zavarásra a mozgó, törmelékesedő és gyorsan kiszáradó talajfelszín miatt, ezért fontos az itt élő ritka fajok adatainak begyűjtése és feldolgozása a további természetvédelmi feladatok meghatározása érdekében.